Varrás 7. Szoknya

Varrás 6. Szoknya

Élesztős csalánlimonádé

Konyhai kísérletezések sorozatunk következő furcsa állomásához érkeztünk. Lehet, hogy van akiknek ismerős a recept, nekem ma született báránykánt minden vicc, bocsánat: recept új.  Élesztős csalánlimonádé következik.

Egy könyvtári könyvben találtam meg a receptet, ami egy állítólag rég a feledés homályába merült ital (lehet nem véletlenül merült feledésbe). Brit konyháról hallottam már hideget és meleget is.

Az eredeti recept friss csalánból készül, én szárított csalánból készítettem teát.

Hozzávalók (az eredeti recept öt literhez írta, én feleztem a mennyiségeket, és lett két 1 literes üvegem):
két maroknyi csalán
1 tk borkősav (remélem jól fordítom, mert Weinsteinbackpulver volt németül és még nem volt kedvem utánanézni)
2 tk gyömbérpor
10 g élesztő
250 g szirup
2 db kezeletlen citrom

Elkészítés:
A csalánból teát főzünk, és felengedjük annyi vízzel, hogy öt liter kijöjjön, ráöntjük a szirupra, a gyömbérporra, és a borkősavra, és a felvágott citromokra. Hagyjuk kihűlni, majd hozzáadjuk az élesztőt, utána várunk egy éjszakát. Ha pihent üvegekbe töltjük, és várunk még 1-2 éjszakát. Buborékok fognak benne képződni az élesztő és a cukor miatt.

Az íze: meg lehet inni. Nem rossz nem rossz. Valami azt súgja, hogy az italt vagy szeretni, vagy utálni lehet. Középút nincs. Az íze sokkal jobb a szagánál. Végül is egy gyenge sör. Nekem hasonlít a fehér sör és a Sprite keverékére.

Egy aprócska tipp: a kísérlet végrehajtása során ne kezdjük el rázogatni az üveget, és ne nyissuk ki rögtön. Egy fél litert spricceltem el szanaszét a konyhában. (Nem kár érte). Tudom, kémia órán figyelni kellett volna, de évekig nem volt rendes kémia tanárunk,az első nagyon szigorú tanárunk hamar nyugdíjba ment. Legutolsó emlékeimben munkától (és kitudja még mitől) megfáradt remegő kezeivel öntögette a kénsavat a kémcsőbe. Szerintem míg élek nem fogom elfelejteni a következő mondatot: a kénsavat óvatosan öntsük a kémcsőbe, különben az anyag fröccsenhet súlyos égési sérüléseket okozhat. Sem azt a képet, ahogy az emberek az első sorban izgulva figyelik a tanár 90 fokban kilengő kezét, és mégis beleöntötte a dolgot anélkül, hogy történt volna valami. Angyalok, és csodák vannak.
De ne kanyarodjunk el: Ha három hónapot várok elvileg sör lesz az üvegemben. Csalánsör. Szerintem három hónap sem kell neki.

Megjegyzés: Hisztaminérzékenyek felejtsék el.

Crema di carciofi

Azaz, articsóka krémleves (Forrás: So isst Italien csodálatos magazin 2010 Február/márciusi száma. Ha valakinek a kezébe kerül vessen rá egy pillantást, egy gyönyörű gasztronómiai magazin).
Articsókát egyszer pucoltam az életben, és egészen biztosan utoljára is, óriási csalódás volt, hogy szinte semmi sem maradt abból a zöld virágból, ráadásul elég nehéz beszerezni. De az íze hmm, nyamm.

Szerencsére a Metróban lehet pucoltan konzerv formájában is kapni (nem a méregdrága olajban eltett változat, hanem egy sima konzerv), azt nagyon szeretem néha hozzáadni ételekhez. Szerintem nagy különbség az ízben nincs. A leves csodás lett, szinte azonnal elfogyott. A receptet picit megváltoztattam, csökkentettem az eredeti fokhagymaszámot, és sajnos friss kakukkfű sem volt.

Hozzávalók:
1 doboz articsókakonzerv (Eredeti receptben igazi 12 db. kis articsóka)
1 hagyma (póréhagymát tettem bele)
1 fej fokhagyma
1 kiskanál szárított kakukkfű (lehet friss is)
1 babérlevél
olívaolaj
50 g vaj
50 ml tejszín
pici citromlé

Elkészítés:
Az apróra vágott hagymát és a fokhagymát az olajon a kakukkfűvel és a babérlevéllel megpirítjuk, de vigyázzunk a fokhagyma ne barnuljon be. Az articsókát beletesszük, körülbelül. 5 percen keresztül kavargatjuk, majd annyi vizet adunk hozzá, hogy az articsókát teljesen ellepje. Hagyjuk felforrni, majd összeturmixoljuk, hozzáadjuk a vajat és a tejszínt. Még egyszer felforraljuk.Sót, borsot pici citromlevet ne felejtsük el!
Pár csepp olívaolajjal tálaljuk. Isteni és gyors.


Megjegyzés: Hisztaminérzékenyeknek tökéletes!

Túrós paradicsomos saláta

Ez a saláta felküzdötte magát az abszolút kedvenc listára. Bár nem kellett nagyon verekedni, mert a recept egyszerűen nagyon jó. A recept Frank Júlia könyvéből származik, és számomra tökéletes az íze. Persze lehet azért, mert van benne fehérje is :-). Csakis ajánlani tudom!

Hozzávalók:
2-3 db paradicsom
10 dkg túró
joghurt, tejföl, vagy kefir
1-2 ek olaj
só, bors ízlés szerint
ízlés szerint fokhagyma
szerintem cayenne bors sem ront rajta
pici citromlé

Elkészítés:
A paradicsomokat  felvágom, és összekeverem a többi hozzávalóval, tetszés szerint ízesítem. Hűtőbe téve pár óra alatt összeérik, és fogyasztható.

Megjegyzés:Hisztaminérzékenyeknek rossz! Maximum kis mennyiségben ajánlom!

Lúgos zsemle-Laugenbrezel

Ez az egyik legkedvesebb tésztafélém, az ún. lúgos zsemle, németül: Laugenbrezel/brötchen. Sajnos házilag nem lehet azokat a nagyon fényes gyönyörű boltban kapható darabokat előállítani, mert  azokra még kennek egy étkezési lakkot is. Német nyelvterület tipikus kenyérféléje (Másik kedvencem a Buttercroissant mellett).

Már régóta szerettem volna megcsinálni, a sikeres bagel kísérletem után nem állhatta semmi sem az utamat.

Hozzávalók:
fél kg liszt
2,4 dkg élesztő
2 tk só

1 ek cukor

2.5 dl tej

3 ek szódabikarbona (natron)
1 l víz
Tetejére:
só, szezám, mák, vagy amit találunk




Elkészítés:
A tejjel, pici liszttel, és az élesztővel, cukorral kovászt készítünk, majd összedolgozzuk a maradék liszttel és a sóval. Pihenni hagyjuk kb. 1 órát, majd bucikat formázunk. Vagy ami éppen tetszik. A vízben oldjuk fel a szódabikarbonát, forralljuk fel, és merítsük meg kb. fél percig a kenyerek mindkét oldalát. Szórjuk meg valamivel, és előmelegített sütőben kb. 20-30 percig  200 fokon süssük.

Megjegyzés: Hisztaminérzékenyeknek jó, de az élesztő miatt még mindig ne együk meg melegen az egészet!

Varrás 5.

Kiegészítőket kerestem egy régebbi Burda Magazinban, és találtam egy szürke szövet sapkát. Rögtön beindult a fantáziám, és mivel még maradt anyagom a papírmintás táskából úgy döntöttem, milyen csinos lenne egy hozzáillő fekete-újságpapírmintás sapka. Íme az eredmény:

Nagyon büszke vagyok, szerintem minden várakozást felülmúl az eredmény.  A tartása gyönyörű, 56 cm-es fejbőségre készült. Ráadásul még jól is áll. :-D:-D