2010. január 10., vasárnap

Fűszerek, argentin tangó és éjszakai vonatozás

Körülbelül négy hete vagyok a szülővárosomban Miskolcon.
Péntek reggel Pestre vitt az utam, és úgy döntöttem, hogy ha már hétvége, Budapestből még keveset láttam, és néhány álmom is megvalósításra várt. Volt három kívánságom: Az első volt ellátogatni a fűszeres boltokba, felvásárolni amit nem ismerek, vagy még sosem láttam, részt venni egy tangóestén, és korcsolyázni a városligeti műjégpályán.

Az utolsó kívánság nem teljesült, első nap esett, második nap pedig nyitva sem volt. Vagy eleve nincs nyitva, így helyettesítettem a kívánságot egy Szépművészeti Múzeum látogatással. A korcsolyám pedig megnézte fél Budapestet.

A www.couchsurfing.com segítségével szereztem nagyon kedves szállásadókat. Ez egy önkéntes szervezet, utazni szerető fiatalok idősek szervezete, ahol szállást adhatunk, vagy kérhetünk referenciák segítségével. Semmi sem kötelező, akár egy kávéra is el lehet menni egy egy utazóval, vagy megmutatni a várost ha van időnk. Már egy éve csinálom, eddig főként szállásadóként üzemeltem, és sok kedves utazó volt pl. Szingapúrból, Amerikából, Oroszországból, stb., de most kis gyomordobogással a torkomban egyedüli utazóként is kipróbáltam, és nagyon kellemes élmény volt ez is.

Első kívánságom volt a fűszerlelőhelyek felkeresése. Kíváncsi voltam a sokat emlegetett Culinaris-ra és az Ázsiára.
A Culinaris egy ügyes, és nagyon jó válogatás a világ minden tájáról, a bolt gyönyörű, de a legtöbb terméket láttam már itt-ott, és bizony olcsóbban. Még Ausztriában is sok ilyen külföldi terméket olcsóbban lehet megkapni. Annyira nem volt az a hű élmény, vagy nem a legjobb üzletükben voltam (Parlament közelében), legközelebb Pesten majd a kisebb piacokat fogom felkeresni.
Az Ázsia viszont nagyon tetszett, főleg a fűszeres pultok, azzal a rengetegféle fűszerkeverékkel, illatokkal, és a kínálattal. Zsákmányoltam szerecsendió-virágot, paradicsomport, mangóport, maláj curryt (főleg mert volt benne karadmon, ami az egyik kedvenc fűszerem), szurokfüvet, tárkonyt, chilli szálakat, galangalt, mentát, fodormentát, fekete kardamont, hajdinalisztet. Boldogan a szerzeményeimmel folytattam az utamat. Na és természetesen hű kísérőmmel a korcsolyával:-).
A Vásárcsarnok is nagyon tetszett, a piacoknak van egy kisugárzása, egy csalogató hangulata, a sok színnel, kavalkáddal, az emberekkel.

Második kívánságom a tangó volt. Este kilence szépen odaballagtam a 10 perc gyaloglára lévő tánciskolába, ahol egy nagyon kedves nő közölte, hogy ah másutt lesz, nem kaptam-e emailt róla. Nem, mert én senkit sem ismertem a tangósok közül, de fel is ajánlotta, hogy kocsival elvisz. Végül egy másik eltévedt tangóssal utaztam el a Stefánia útra.
Az argentin tangó életem legkedvesebb tánca. Második helyen utána a bachata áll, majd jön a samba(ebben nagyon kezdő vagyok), és a salsa (ezt két éve csinálom). Argentin tangót sosem tanultam, egyszer ki szerettem volna próbálni, és mikor elmentem egy tangó estére (milonga), nagy örömmel vettem tudomásul, hogy ez teljesen mindegy, mert ha egy férfi vezetni tud, akkor én követni is tudom őt.
Életemben először a Budapesti Parlament előtt tangóztam, amikor az egyik ismerősömet megkértem, hogy mutassa meg nekem az alaplépéseket. A tangó kísérletezés, improvizáció, szerelem, elválás,rítus, engedelmesség, beszéd nélküli kommunikáció. Minden egyes táncpartner más, más a kisugárzás, más lesz a ritmus, kinek könnyebb kinek nehezebb hagynom a vehetést, de minden egyes alkalommal egy élmény.
Egyik kedvenc irányzatom a tango nuevo.
Íme egy kis ízelítő:
http://www.youtube.com/watch?v=YuLZHLh0H98

Néhány info a tangóról:
http://www.milonga.hu/

Mikor két nap gyaloglás után, és alváshiánnyal küzködve 19 után végre elérkeztem a Keleti pályaudvarra, irány az utolsó olyan vonat, ami éjfél előtt hazaérkezik, a 20 órási.
Vámosgyörkig jutottunk el, ahol buszra szállítottak minket, mert a Hernád Ic ütközött egy sorompót kikerülő kocsival. Nagyon siethettek valahova. Mindkét pályát lezárták, minket meg busszal vittek el Nagyútig, ahol kb. éjjel 11 től hajnali fél egyig arra vártunk arra, hogy összeszedjék a többi utast (Volt aki Ludason már fél 9 óta várt, hogy jöjjön egy busz, vagy elinduljon egy vonat), (egyetlen egy busz fordult ide oda). Fél kettőre, kettőre pedig Miskolcra értünk.
A kalauzoknak külön köszönet, mert nagyon kedvesen és türelmesen oldották meg a feladatot.

Nagyon kellemes hétvégét töltöttem, és Budapest egy gyönyörű város, sok élettel.

U.i.: A képek nem az enyémek. Forrás a google képkeresője.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése